-Úristen!!!Eltelt tíz év...Te meg...-Sápítozott Jake.-Csak úúgy elfelejtettük egymást!...Vagyis Te engem.
-Hát...Te sem hívtál...Hiába vártam.-Mondtam.
-Hé Srácok!Inkább gyertek be!-Mondta Daisy.
Észre sem vettem, hogy eleredt az eső.
Mind a hárman bementünk a házba...
-És mesélj magadról valamit...Mi van veled?Hova jársz suliba?-Kérdezősködtem Jaketől miközben a konyhában ültünk.
-Én már nem járok suliba.-Vigyorodott el.-És...semmi különös nincs velem...-Vont vállat.
-Hogy-hogy nem?...Hány éves vagy tulajdonképp?-Vontam fel a szemöldökömet.
-Tizenkilenc.-Mondta.-Na és te?...Negyven?-Csipkelődött.
-Nem talált...Negyven ből huszonhárom.-Mondtam.-...Tizenhét.
-Hú...Jól megnőttél...-Bólintott elismerően.-És...Megváltoztál.-Nyelt nagyot.
-Hát...Jó vagy rossz értelemben?-Néztem végig magamon.
-Természetesen jó értelemben.-Mosolyodott el.Majd felállt.-Nekem most mennem kell...Öhm...Daisy!Em üzeni hogy majd holnap hozza a gyógyfüveket, amiket kértél.-Mondta Daisyre pillantva.
-Rendben és köszi Jake.Kikí...-Kezdett bele de Én megelőztem.
-Hagyd csak Daisy!Kikísérem én Jaket.-Mondtam.
Jakkel elindultunk az ajtó felé...
Kimentünk és megálltunk egy piros Rabbit mellett.
-Hát...Jó újra találkozni.-Törtem meg a beállt csendet.-Örülök hogy...újra találkoztunk.Ennyi év után is...-Mosolyodtam el.
-Ja...Nem is tudod mennyire örülök.-Mosolygott rám.-Öhm...Carly...Holnapra van programod?-Kérdezte.
-Nem, nincs...de szerintem mindjárt lesz.-Mondtam.
-Hát...Ha kettőre érted jönnék, eljönnél velem a falk...a haverokhoz?-Kérdezte.
-Persze.Ha nem baj.-Bólogattam.
-Nem, dehogy...Akkor...holnap kettőre jövök érted.-Mondta majd megölelt.-Jó éjt!
-Neked is!-Mondtam majd hátrébb álltam.
Jake beszállt a kocsijába és integetve elhajtott...
Nagy mosollyal az arcomon vissza mentem a házba, Daisy-hez.
-Na mi van?!-Nézett rám felvont szemöldökkel.
-Jake holnap eljön értem kettőre és elvisz a haverjaihoz.-Mondtam boldogan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése