-Jó reggelt, Carly!-Mosolygott rám Jack.
-Neked is...-Mormogtam majd müzlit öntöttem egy tálba.Rá tejet és már reggeliztem is.
Kilenc óra volt.
-Mikor megy a gépem?-Kérdeztem unottan.
-11:40-kor.-Mondta.-Már csak néhány óra...
-Ja...Hurrá...-Sóhajtottam.-Ami a legjobb...Egy hét és kezdődik a suli is...-Mondtam.
-Ja...Tényleg!A forksi gimibe fogsz járni.A 12/A-ba.-Mondta Jack majd választ sem várva kiment a konyhából.
Csak ültem ott.Összeszűkült szemekkel bámultam magam elé és a kanalat szorongattam.Úgy hogy azt hittem szét törik...vagy mit tudom én...
Aztán befejeztem a reggelit és felmentem a szobámba.Még utoljára átnéztem mit kell betennem.Betettem a fogkefémet, miután fogat mostam, betettem a pzsmet és még a naplómat is gyorsan elrejtettem.
Aztán körbenéztem a szobán...
A szemem megakadt anyu és apu képén...Az esküvőjükön készült róluk...Odamentem a képhez, megfogtam és leültem vele az ágyam szélére.
-Hiányoztok...-Suttogtam mközben végig simítottam a hűs üvegen.Egy könnycsepp legördült az arcomon és az üvegre esett...Gyorsan és óvatosan megtöröltem a szememet, nem akartam hogy elfollyon a sminkem.Majd felálltam és a táskámba tettem a képet.
Lementem a földszintre, magam után húzva a hatalmas bőröndömet.
Fél tizenegy volt...
-Mindent össze pakoltál?-Kérdezte Jack aggódó pillantással fürkészve az arcomat.
-Igen...-Sóhajtottam.-Mikor indulunk?-Kérdeztem.
-Háromnegyed óra múlva.-Mondta.-Oké?...-Nézett rám.
-Hát...Igen.-Sóhajtottam.Legszívesebben a fejéhez vágtam volna, hogy "Nem!Semmi sem oké ezen a kibaszott földön!!!".De nem tettem...Jobbnak láttam így.
Az a háromnegyed óra hamar eltelt.
Már csak arra eszméltem fel, hogy Jack kocsija megáll a reptér előtt, kiszállunk és bemegyünk a terminálba.
-Hát...Harminc van.Siess hogy elérd a géped!-Ölelt meg Jack.-Ha odaértél hívj!-Kötötte a lelkemre.
-Oké...Jack...Én annyira sajnálom amit mondtam.-Sóhajtottam.
-Semmi baj.-Mosolyodott el Jack.-De siess!Nehogy lekésd!-Mondta majd ismét megölelt.
Aztán már indultam is...A bőröndjeimet átvizsgálták és bepakolták a gépbe.Engem is átvizsgáltak majd mehettem is...
A repülőút hat óra volt.
Amint kiléptem a terminálból egy nő ugrott a nyakamba a nevemet kiáltozva.
-Én vagyok az!Daisy!!!-Mondta rám mosolyogva.
Beültünk a kocsijába, ami egy piros terepjáró volt és az erdő felé mentünk.
Aztán, fél órányi autóút után megálltunk egy ház előtt.Egy nagy, emeletes ház, zö...-Egy másodpercre kihagyott a szívem...PONT MINT AZ ÁLMOMBAN!!!
-Minden oké, Caroline?-Nézett rám Daisy.
-Igen...-Bólintottam.-És...inkább Carly.-Mondtam.
-Oké.-Mosolyodott el.
Leparkoltunk a ház előtt.Még csak most tűnt fel...
Itt minden zöld.Még az is aminek barnának kéne lennie.A fák törzsét zöldellő moha borította...
-De gyönyörű...-Suttogtam elképedve.
-Igen...Ngyon szép.-Bólogatott Daisy.
-Daisy!-Szólalt meg mögüllünk egy hang.
Megfordultunk és...
-Áh hello Jake!-Mosolyodott el Daisy.
-Mi?!Jake...Jacob Black??-Néztem elképedve az előttem álló izomkolosszusra.
-Igen...Az a nevem...Miért?-Mosolyodott el a srác.
-Hát...Én..Öhm...Izé...-Hebegtem.
-Ő itt Caroline McCarty...Az a kislány akivel a homokozóban játszottatok...-Segített k Daisy.
-Hogy mi van?!?!Carly?-Kérdezte Jake.
-Igen...-Bólogattam hevesen miközben olyat mosolyogtam, hogy azt hittem szét reped az arcom.
Jakkel nagyon jó barátok lettünk...De ennyi év után...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése