-Nem vagyok félős, Paul!-Mosolyodtam el.
-Nem hallottad még a legendát?...Hogy a Quilute indiánok ősei farkasok...-Kérdezte.
-Farkasok?...Mármint...Igazi farkasok?-Kérdeztem.
-Igen...És néhány szerencsés örökös...hordozza azt a "bizonyos" DNS-t...Mint ahogy mi is.Sam, Jake, Jared, Embry, Quil, Seth, Leah és...Én is.-Mondta.
-Fordíts kérlek...Mert tuti, hogy nem jól értelmeztem a dolgot...-Mondtam.
-De...Nagyon is jól...-Sóhajtott.-Mi alakváltók vagyunk.Azaz...farkasok.Vérfarkasok jobban mondva.De nem olyan filmbeli izé...semmi ezüst golyó vagy ilyenek...Kinézetre olyanok vagyunk, mint a normális farkasok.Csak kb...3x-4x nagyobbak.
-Ez hihetetlenül hangzik...-Mosolyodtam el.-És...mi van még???Mesélj kérlek!
-Hát...Tudod, ahogy vagyunk mi is...úgy vannak vámpírok is.Te ismered Bellát...Ugye?...Na...Neki a szerelme is egy vámpír.Edward Cullen.Itt Forks-ban csak a Cullen család a vámpír.De ők sem nomád vámpírok.Ők vegetáriánusok, állatvéren élnek.-Mondta miközben kezünket össze kulcsolta.-És itt van még a Bevésődés is...Mi farkasok így találjuk meg a párunkat.Olyan mint az első látásra szerelem, csak sokkal jobb és erősebb annál...És egy életre szól.-Mosolyodott el.-Mi ketten bevésődtünk.Ahogy Emily és sam is...És Jared pedig Kim-mel...Ja...Quil pedig Claire-rel...De claire-t még nem ismered.Ő csak egy hat éves kislány.
-Mi?!Hat éves?!-Kérdeztem döbbenten.
-Igen...Tudod a farkasoknál a bevésődés akármikor bekövetkezhet és akárkibe bevésődhetünk.Legyen az egy pólyás kisbaba vagy egy korunkbeli...Leah...Leah viszont nem vésődhet be soha.-Mondta szomorúan.
-Miért?-Kérdeztem aggodalmasan.
-Mert...Leah...Meddő...-Mondta halkan.-És aki meddő, tehát...nem lehet gyereke az nem vésődhet be...
-Ez hihetetlen, de ugyanakkor rendkívül izgalmas!!!-Mondtam.-És...Milyen színű farkas vagy?És Jake?És a többiek?-Kérdezősködtem kíváncsian.
-Én grafit-szürke, Jake rozsda-barna, Sam fekete, Jared barna, Embry szürke, fekete foltokkal a hátán, Seth homok színű, Qul meg sötét barna...Ja...És Leah hófehér.-Sorolta.
-Azta...Biztos gyönyörűek vagytok...Mint az álmomban...-Sóhajtottam.-És még van valami érdekesség??
-Hát...Ha farkas alakban vagyunk halljuk egymás gondolatait.És akkor gondolatban kommunikálunk.-Mondta Paul majd hátra dőlt.
Én ülve maradtam és bámultam magam elé.Nem hittem a fülemnek...A tündérmesék és a horror sztorik valósak...De remélem...Ez a tündérmese nem küld majd a padlóra...
Oda kúsztam Paul mellé és a karjaiba fészkeltem magam.Annyira jó volt így.Ketten, a sötétben, a csillagos ég és a telihold fénye alatt...Csendesen.
Nem szólaltunk meg...Csak feküdtünk a meleg homokban...
-Miért vagy ilyen forró?-Könyököltem fel.
-Farkasos dolog ez is...Az átlag testhőmérsékletünk 40 és 53° között van.Ha izgalmi állapotban vagyunk, vagyis felhevülünk...elérhetjük a 60°-ot is...-Mondta majd rám mosolygott.
-Azta...-Mondtam majd mosolyra húztam a számat.-Akkor...Van egy saját bejáratú farkasom és egyben egy saját bejáratú kazánom is...Nem fogok idén sem fázni az biztos...-Mondtam.
-Nem...Egész életedben nem fogsz fázni, ha velem maradsz...Én soha nem fogom hagyni, hogy fázz...se azt hogy bajod essen, sem azt hogy...-Kezdett bele de én az ujjamat az ajkára helyeztem.Majd magamra húztam és megcsókoltam.Ő is vissza csókolt.
Szerettem őt...És szeretni is fogom mindörökké...Ameddig élek!
Aztán...Csak úgy a semmiből az eszembe jutott egy kis idézet:
| Mondd azt, hogy úgy vársz, mint hajnalt az ég, S álmomban szöktetsz át sok rossz mesén, Biztass, hogy tiszta a szándék, a cél, S mostoha ágyban nem ébreszt a fény. | ||
| Maché | ||
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése