10.Fejezet: A fájdalmas igazság

Csak melltartó volt rajtam...Jay fölém hajolt.Két lába között volt a törzsem.Egy kézzel lefogta mind a két kezemet és tovább folytatta amit elkezdett...

Ekkor egy szürke hatalmas farkas lépett ki a fák közül...Mint az álmomban.

-Paul...-Suttogtam.

Jay felpattant...Pólójával a kezében hátrált majd elrohant az erdőben...

-Paul...-Suttogtam újra majd a világ elhomályosult...Elájultam...

Kezdtem ébredezni...Karok között voltam és az illető, ak vitt mozgásban volt.Automatikusan kapálózni kezdtem, félve, hogy Jay az.

-Ne Jay!Engedj el!!!-Kiabáltam.

-Css!Nyugi!Én vagyok az, Paul!-Mondta.

Lassan kinytottam a szememet és valóban Paul vitt a karjaiban...

-Mi történt...hogy találtál meg?-Kérdeztem halkan.

-Nyugi...Jay elfutott...Nem bántott.Hiába is akart.-Mondta lágyan.-De...Miért mentél el egyedül?-Nézett rám.

-Én...Csak...sétálni akartam.Fejet szellőztetni...-Mondtam.

-Szerencséd hogy meghallottam a sikításodat.-Mondta.

-Letehetsz.Jól vagyok.-Mondtam.

-Oké...-Mondta majd letett a földre.

-Köszönöm...-Suttogtam.-Ha te nem találsz ránk akkor...-Nyeltem nagyot.Majd legördült egy könnycsepp az arcomon.

-Csss...Nyugodj meg, Carly...-Ölelt meg Paul.-Vigyázok rád...

-Nem tudom elégszer megköszönni...-Mondtam.Majd ahogy a szél a hátamhoz ért megborzongtam.Te jó ég!!!Én egy száll melltartóban vagyok!-Öhm...-Mondtam majd lenéztem lenge kis "ruhámra".

-Uh...bocs...Itt a pólóm!-Mondta majd levette a pólóját és oda nyújtotta.Eközben szemei be voltak csukva.

-Kösz...-Vettem el a pólót majd felvettem.-Kicsit nagy...de jobb mint a semmi...-Mosolyodtam el.

Ketten visszamentünk a partra.Érdekes, de nem haragudtam Paul-ra hogy a karja a derekamon volt...Sőt...Talán még tetszett s :P :$

-Te jó ég!Mi történt Carly?!Miért van rajtad Paul pólója?Miért sírtál?Jay miért rohant el mint egy őrült?-Sietett elénk Emily és utána a srácok.

-hm...Jay...Hát...-Hebegtem.-Paul...Megmentett...-Néztem fel a mellettem álló srácra.

-Na jó...Én elvesztettem a fonalat...Mitől mentett meg téged Paul és hogy jön a képbe Jay?!?!-Kérdezte Jake értetlenül.

-Jaj Jake...Ez...-Sóhajtottam.-Jay...Meg..akart...engem...e...-Nem bírtam kimondani.

Jake-nek így s leesett...

-Te jó ég!!!-Káltott fel Jake.

-Mondd azt hogy Te nem akartad!-Szólalt meg mögöttem valaki.

Megfordultam és Jay állt mögöttem elégedett vigyorral a képén.

-Te utolsó rohadék...-Mondtam ökölbe szorult kezekkel.

-Mondd Carly...A barátaid ismerik a múltad?...Hogy tudják...honnan ismerjük egymást?-Nézett rám.

-Jay...Ne merd...-Kezdtem bele.

-Tudják hogy drogos voltál?...vagyis...vagy...-Mondta.-És tudják, hogy füveztél, füvezel, piálsz, bulizol...Ezeket tudják?...És hogy Én ki vagyok neked?-Köpni nyelni nem tudtam.Ahogy a többiek sem...

-Én...-Hebegtem.-Nem...Az...

-Hogy Te nélkülem senki lettél volna...a Banda adott neked életet...ismeretséget...-Jay nem állt meg...hába látta rajtam hogy összetörtem...-Ja...és a vágdosást, a kocsilopást, a rendőrös dolgokat ki ne felejtsem...Csak gondoltam joguk van tudni a "Barátaidnak"...Hogy valójában ki is vagy.-Mondta majd hátat fordított és beült a kocsijába...ami nem is tudom hogy került oda.

Nekem sem kellett több.Zokogva rohantam el a kocsimig.Nem törődtem, hogy a nevemet ordítozzák mögöttem.Beültem és indítottam. 200km/h-val mentem egészen hazáig...

9.Fejezet: Szándék...

Este fél kilenckor elindultam...ndultunk ( :/ )

A mustang-ommal mentünk...

-Minek jöttél Jay?-Kérdeztem mikor már majd megpukkadtam a kíváncsiságtól.

-Már mondtam.-Vont vállat közömbösen.-Meglátogatlak.

-Jay...Ne nézz hülyének!Csak ismerlek négy éve...-Mondtam.-Sajnos túl jól is...

-Csak nem bánod...azokat az éjszakákat?-Kérdezte majd az arcomat fürkészte.

-Őszintén?...De...nagyon is bánom...hogy neked adtam a...szüzességemet.Bánom.-Mondtam.

-Én nem bánom...Jó volt Veled.És...jó is lenne még...Hiányoztál...-Mondta majd a combomra tette a kezét.

-Vedd le rólam a kezedet...-Sziszegtem.-Az egy dolog hogy Daisy előtt jópofizol...De előttem nem változol meg.-Mondtam.

Leparkoltam a parton.Az ismerős, fekete Volvo mellé.

-Miért mondod ezt?...-Nézett rám.-Legalább adhatnál egy esélyt a dolognak...Nekem...-Mondta Jay.

-Ch...Megint egy esélyt...ugye?!-Néztem rá.-Meddig akarod ezt játszani?...Fogd fel!Nekem már csak egy haver vagy.Semmi több...-Mondtam majd kiszálltam.

Elindultunk a víz felé.Mind a ketten hallgattunk.

-Hé Carly!-Jött oda hozzám Jake.-Öhm...Hello...

-Szia, Jake!-Öleltem meg Jake-t.-Jake...Ő itt Jay...Egy régi haverom.

-Hello...-Intett Jay.

-Hello...-Biccentett Jake.

-Öhm...Paul...Miért haragszik rám?-Tereltem a témát.

-Fogalmam sincs...Amióta megismertétek...vagyis amióta látott...a gondolatai körülötted forognak...Fogalmunk sincs mi van vele.-Vont vállat Jake.

Hárman elindultunk a srácok felé.

-Szia, Kislány!-Kapott fel Embry.

-Sziaa...Tegyél le!-Ütögettem meg a vállát nevetve.

-Hé!Szia, Carly!-Jött oda Jared.

Majd Seth, Quil és Sam.

-Sziasztok, Srácok!-Mosolyogtam rájuk.-Öhm...Fiúk...Ő itt Jay...Egy régi haverom.-Mondtam.

-Hello...-Köszöntek egyszerre a fiúk.

-Jay...Ők itt...Sam, Embry, Jared, Quil, Seth és...Jake-t már ismered.-Mutattam be a srácokat.

Leültünk a tűzhöz.Én Emily mellé ültem.Feltűnt, hogy Paul engem bámul...

-Mi a baja?-Súgtam oda Em-nek.

Megrántotta a vállát.-Ne is törődj vele...

-Oké...Csak bosszant, hogy dühös rám, de nem tudom miért.-Sóhajtottam.

-Elmegyek...Sétálok egy kicsit...Az talán segít lenyugodni.-Álltam fel.

-Oké...De el ne tévedj!-Mondta Em.-Nyugi...Majd megbékél.

-Oké...-Mondtam majd elindultam.

Már vagy tíz perce sétálhattam amikor Jay lépett mellém.

-A szívrohamot hozod rám!!!-Mondtam.

-Bocs...-Mondta.A kezében egy teli Whisky-s üveg volt...-Kérsz?

-Kösz...-Húztam meg az üveget.-Elég sokat ittál már Te is...-Mondtam rá pillantva.

-Már megittam egy üveggel.-Vont vállat.

Akkor tűnt fel, hogy nem az óceánparton vagyunk hanem...z erdőben...csak mi ketten.

-Gyere...Szórakozzunk...-Mondta Jay majd egy fához nyomott.

-Engedj el Jay!-Próbáltam ellökni, de nem tudtam.

-Miért Cica?!...Te is tudod...Szeretlek...-Suttogta a fülembe majd megcsókolta a nyakamat.

-Engedj el te disznó!-Mondtam majd megütöttem.

A dühtől teljesen elvakulva megütött...A földre repültem a nagy erejű ütéstől.

-Te akartad...Akkor durva leszek...-Morogta majd odajött hozzám.Letepert a földre...És csókolgatni kezdett.Hába ellenkeztem...Rúghattam, üthettem...meg sem érezte...

-Nyug jó lesz...Megígérem.-Mondta majd letépte rólam a pólót...

8.Fejezet: Nem várt viszontlátás...

-TE?!?!-Kérdeztük egyszerre.Nem vettük le egymásról a szemünket.

-Öhm...Ismeritek egymást?-Kérdezte Jake.

-Igen...Vagyis...Nem.-Rázta meg a fejét Paul.-Csak...Álmodtam néhányszor...Róla...Vele...-Mondta majd remegni kezdett.A remegéshullámok erősebbek lettek.Jared, Quil és Seth közre fogták Paul-t,Sam parancsára és kivitték az erdőbe.

-Te most ne menny ki, Carly!-Mondta Sam mire bólintottam és kiment Ő is az erdőbe.

-Kibújt a farkas a zsákból...Akarom mondani...Jó ijesztő volt...-Motyogta Embry.

-Fogd be!-Dörrent rá Jake.-Szóval Carly...Mi volt ez?!-Ült le mellém.

-Hát...Amióta itt vagyok van egy visszatérő álmom...-Nyeltem nagyot.-Paul van benne...

-Mi van?!?!-Kérdezte döbbenten.-Paul...És mi van még benne??

-Hát csak annyi, hogy Daisy háza előtt állok.Ti és Paul kijöttök az erdőből.Paul engem néz majd tesz egy lépést felém és hirtelen ott van előttem.Megölel, megcsókol, azt mondja hogy szeret majd hátrébb lép...Aztán egy grafit-szürke farkas...Vagyis óóriás farkas lesz belőle.És visszafut hozzátok...De már Ti is farkasok vagytok...Ez olyan hülyén hangzik...-Sóhajtottam.

A fiúk összenéztek.

-Tuti...Hogy ezt álmodtad?-Kérdezte Jake.

-Igen...Miért?-Kérdeztem.

-Majd...Este a bulin megtudod.-Mondta Sam mikor belépett az ajtón.

-Oké...-Vontam vállat majd ismét neki láttunk dolgoknak.

-A fiúk elmentek felállítani a tűzrakóhelyet.-Mondta Sam.-Paulnak is...Le kellett nyugodnia...-Pillantott rám.

-Öhm...Ez is kész van, Em.-Mondtam majd átadtam a tálcát Emilynek.

-Akkor...Készen vagyunk.-Mondta Em.

-Hány óra?-Kérdeztem.

-Négy.-Mondta Jake.

-Szerintem...Én megyek.-Mondtam nagyot nyelve.-Még...Segítek otthon Daisy-nek, kajálok és...készülődök.-Elindultam az ajtó felé.

-Köszi a segítséget, Carly!-Mosolygott rám Em.

-Nincs mit.Szívesen máskor is!-Mondtam.

-Szavadon foglak!-Ölelt meg.

-Állok elébe!-Mosolyogtam rá.-Na...Sziasztok!

-Szia!-Köszönt Emily.

-Szia!-Köszönt Embry.

-Szeva Csajszi!...Akkor este...-Intett Jake.

Még utoljára intettem majd kimentem.Amikor beszálltam a kocsiba jött Paul.

Egy pillanatig egymást néztük majd Paul dühösen, ökölbe szorított kézzel beviharzott a házba.

Én indítottam.

betettem egy Evanescence CD-t a lejátszóba, feltekertem a hangerőt és gondolkoztam.

-Miért dühös rám?!...Alig ismer...Még nem is beszéltünk...-Gondolkodtam hangosan.-Na mindegy...Este odaállok elé és megkérdem mi a franc baja van!-Határoztam el magamat.

Dühösen faroltam be a ház elé, majdnem neki is mentem egy piros, 76-os Chevy Impala-nak.

76-os Chevi Impala?!?!Jay!!!-Ezzel a tudattal pattantam ki a kocsiból.

Amikor beléptem elkerekedett a szemem.Jay ott ült a konyhában és Daisy-vel üdítőzött.

-Áh hello Carly!-Mosolygott rám Jay.

-Jay!Te meg mit keresel itt?!-Kérdeztem döbbenten.

-Jöttem meglátogatni a gyerek kori barátomat...-Mondta mosolyogva.-Egy hétig maradok...Mivel...Daisy megengedte hogy itt lakjam egy hétig.

-Óh...Ez remek...De este egyedül leszel...Én nem leszek itthon.-Mondtam.

Nem tudom miért de rettentően dühös voltam Jay-re.Azok után amit írt és miután kinyomta a telefont még van képe ide jönni...

-Hogy-hogy?-Nézett rám Daisy.

-Tudod...Party A'La Quilute Fiúk.-Emlékeztettem.

-És...Szerintem oda Jay is elmehet...-Mondta Daisy.-Vagy nem úgy gondolod?!

-De...Ha te mondod.-Sóhajtottam lemondóan.

-Remek!-Mosolyodott el Jay.

Hogy fogok én jól szórakozni a srácokkal ha Jay velem lesz?!?!

7.Fejezet: Készülődés

Lassan, nagyon lassan kinyitottam a szemeimet.

Ami hiba volt.Az ablakon át beáramló napsütés szinte elvakított.

-A franba...Hány óra lehet...-Motyogtam majd előkutattam a telefonomat.A kijelzőre pillantva majd kiestem az ágyból: 11:57.

-Dél?!?!-Visítottam fel.

-Minden oké, Carly?-Kopogott be Daisy.

-Igen, persze Daisy...Csak elaludtam egy kicsit...-Mondtam.

-Hát eléggé...Itt volt Jake...De elment, mert nem akart felkelteni.-Mondta Daisy.-Mondta hogy majd hívd fel amikor ráérsz.

-Oké, meglesz.-Mondtam.Majd hallottam a lépteket lefelé a lépcsőn.

Kikászálódtam az ágyból és a nagy tükröm elé álltam.

-Hú...Szénabogja...-Mondtam a hajamat nézve.

Aztán felöltöztem.Felvettem egy fekete pólót és egy farmert.A pólón egy fehér csillag volt középen.A farmer meg egy sima, világos, koptatott farmer volt.Hozzá meg a fekete Converse tornacipő és már kész is voltam.Kifésültem a hajamat, kivasaltam, fogat mostam és feltettem a szokásos sminkemet.

Majd előkerestem a mobilomat és tárcsáztam Jake-t.

Egy csörgés...kettő...három...

-Áh hello Carly!-Szólt bele Jake.-Mizu?

-Szia Jake...Hát Daisy mondta hogy kerestél...Csak húztam a lóbőrt...-Mondtam.

-Ja...Hát igen.Csak gondoltam elhívlak Emilyékhez és akkor...készülődhetnél velünk.Mivel Leah, Em unokahúga csak úgy lelépett Em egyedül ma...-Kezdett bele a magyarázkodásba.

-Oké....Ne is mondd...Indulok is, oké?-Mosolyodtam el.

-Oké...Én is itt vagyok Emilyéknél és...itt van Paul is...Azt mondta, hogy már szívesen megismerne.-Mondta Jake.Éreztem a hangján, hogy elvigyorodott.

-BLACK!!!-Kiáltott egy srác a háttérből.-Fogd be!

-Uh...Ő Paul volt...Mi?!-Nevettem el magam.

-Igen, de most le kell tennem mert nekem akar jönni.Akkor itt találkozunk, sziaaa...-Mondta majd letette a telefont.

-Daisy!Elmentem Emilyékhez!Segítek a bulival kapcsolatban...-Álltam meg a konyhában.

-Oké...Carly!Ezt elvinnéd Em-nek?-Kérdezte majd egy borítékot lengetett meg.

-El.-Mondtam majd elvettem a borítékot.És már ott sem voltam.Bepattantam az én kicsikémbe és már hajtottam is.

Alig negyed óra múlva (az én tempómban) meg is érkeztem a házhoz.Leparkoltam egy fekete Volvo mellé.Kiszálltam és elindultam a ház felé.

-Carly!-Futott elém Jake majd felkapott és megfordultam a levegőben...

-Tegyél lee!!!-Sikoltottam nevetve.Mire letett.-Könnyű a kicsivel mi?!-Néztem fel rá.Az én 170cm-mel nem voltam valami magas...Az Ő kb. 195cm-jéhez képest.

Bementünk a házba.

-Áh hello Kislány!-Intett Jared majd Embry.

-Szia, Carly!Mosolygott rám Seth.

-Sziasztok fiúk!-Mosolyogtam vissza.

-Szia, Carly!-Mosolygott rám Em majd puszit váltottunk.

-Emily!...Daisy ezt küldte velem.-Mondtam majd átadtam a borítékot.

-Kösz, hogy elhoztad!-Mondta majd zsebre tette.

-Na szóval..miben kell segítenem?-Kérdeztem.

-Szóval...Megtöltenég a muffin sütőt tésztával?-Kérdezte Em.

-Persze!-Mondtam majd elkezdtem tölteni a tepsit.

-Ha Paul és Sam megjönnek akkor meg a srácok neki állnak a grill felállításához és a tűzrakóhelyhez.-Mondta Em.

-Aha...-Morogta Quil.

-Ne morogj!Ez férfi meló!-Mondtam.

-Mi a férfi meló?-Lépett be Sam és mögötte még egy srác, de az Ő arcát nem láttam az előtte tornyusoló papírzacskóktól.

De amikor letette a szatyrokat és Rám nézett...

6.Fejezet: Az álom

-Na jó...Nekem ideje lenne mennem.Már elég későre jár.-Álltam fel a kanapéról.

-Jaaj ne már Carly!Muszály?-Kérdezte Embry.

-Igen muszály.Daisy kinyír...-Mondtam.

-Hát jó...Akkor haza viszlek.-Állt fel Jake is.

-Máskor is gyere ám!-Kötötte a lelkemre Sam.

-Hát...Rajtam ne múljon.-Mosolyogtam rá.-Akkor...holnap este kilenckor találkozunk a parton.-Mondtam majd egy intéssel elköszönve tőlük Jake-kel kimentünk a kocsihoz.

Beültünk a kocsiba és indultunk.

-Nagyon rendesek.-Mosolyodtam el.-Örülök hogy megismerhettem őket.

-Ők is hogy megismerhettek Téged...És én is.-Mondta.

A további út elég halgatagon telt...

-Hát...Kösz a fuvart.-Mondtam amikor megálltunk a feljárón.-És az estét...vagyis a napot.

-Én köszönöm, hogy eljöttél...-Mondta rám mosolyogva.

-Na...Szia!-Mondtam majd elindultam az ajtó felé.

-Szia, Carly!-Intett Jake majd elhajtott...

-Na szia!Azt hittem már haza sem jössz.-Mosolygott rám Daisy.-Milyen volt?

-Szia...Hát haza találtam.És...nagyon de nagyon jó volt.-Lelkendeztem.

-Aha...-Mosolygott Daisy.

-Ja...És holnap este nem leszek itthon.Hívtak buliba, a partra.-Töltöttem magamnak narancslevet.

-Ááh...Tábortüzes, grilles buli?...A'La Quilute Fiúk?-Nevetett fel.

-Pontosan.-Hajtottam le az italomat.-Na de én megyek...-Mondtam majd felsiettem a szobámba.

Már fél tíz volt.Gyorsan lezuhanyoztam, átvettem a pizsimet, megmostam a fogamat majd a laptopommal az ölemben befeküdtem a jó puha ágyamba.Átfutottam a blogokat és az e-mail-eimet.Jött egy mail Jay-től.A "Bandavezér"-től.

"Szeva Cica!

Hol a fenében vagy?!?!Már két napja nem ütköztünk.Voltam nálatok de Jack meg azt mondta elköltöztél...Hol a francban vagy?!Elköltöztél egy rohadt szó nélkül???Még a Bandának sem szóltál?...Hát kedves...Ezzel el is felejthetsz minket!Soha többé ne írj, ne hívj!Szevasz!!!"

A szavak pofonként értek és a jókedvem ami volt elszállt.

Rögtön fogtam a mobilomat és előkerestem Jay számát.

Egy csörgés, kettő, három.

-Hallo!-Szólt bele egy női hang.

-Öhm...Hello Jay-el szeretnék beszélni.-Mondtam.

-Jay!Téged keres valami csaj!-Kiáltotta el magát a lány.

-Cső, mondd!-Szólt bele Jay.

-Szia Jay, Carly vagyok...Bocs ho...-Kezdtem bele de kinyomta.

-Hát ez jó...-Sóhajtottam.Majd letettem a laptopomat és a telefonomat majd aludni próbáltam.

Elnyomott az álom...

Ismét az az álom.

A ház előtt állok.

A srácok kijönnek az erdőből és engem néznek.Aztán Paul előre lép és hirtelen ott terem előttem.

Megölel.Megcsókol, azt mondja hogy szeret.Majd a helyébe egy szürke farkas lesz.Visszafut a többi sráchoz, akik már farkasok.

Eltűnnek az erdőben én meg felébredek...

Ránéztem a telefonom kijelzőjére: 02:43.

-Atyám...Ez a hülye álom...-Dörmögtem.

Az oldalamra fordultam és megpróbáltam elaludni.

Egy ideig csak forgolódtam, dobáltam magam az ágyban.

03:34. volt amikor rápillantottam ismét az órára.Aztán elnyomott az álom.

Több álmom nem igen volt.

Csak képek.Képek erről a Paul nevű srácról.

Az arcáról, tökéletes testéről, a csókunkról, aztán még egy közös kép...

Majd egy falka farkas...Tudtam Ők a fiúk...

Aztán emberi alakban voltak.És még egy csomó ilyen kép.

Majd a nap sugarai szinte égették a szemhéjamat.

Lassan, nagyon lassan nyitottam ki a szemeimet...

5.Fejezet: A srácok

Jake kurjantott egyet...Eléggé meglepődtem tőle...meg kell valljam.

-Öhm...Emily arcát ne bámuld!Samet dühíti!-Súgta oda nekem.

-Miért bámulnám?!-Néztem fel Jake-re.

De a választ már nem kaptam meg, mert Jake behúzott a házba...

-Emily!Ő itt Carly, egy régi jóbarátom!-Mondta Jake mikor a konyhába értünk.

-Áh szia!...Szóval Te vagy az a lány akivel együtt homokozott!-Mosolygott rám a lány.

Arca jobb oldalán csúnya hegek díszelegtek.Mostmár értettem miért mondta Jake hogy ne bámuljam...

-Szia...Hát igen...-Bólogattam mosolyogva.

-A srácok merre járnak?-Kérdezte Jake.

-Valahol lent vannak a parton.Kivéve Paul.Ő szerintem durmol mint mindig ha szabadnapos.-Nevetett fel Em.

-Hát igen...Ryan a durmolás koronázatlan királya...Na de gyere Carly...Nézzük meg a srácokat.-Mondta Jake majd kézen fogott és kihúzott a házból.

Elindultunk az erdőben...Alig öt perces séta után elénk tárult az óceán...

-Wow!Ez tök szép!-Mondtam.

Megpillantottunk öt félmeztelen srácot amint egymást lökdösik, röhögnek majd intenek nekünk.

-Hé, hello srácok!-Köszönt Jake amikor odaértünk hozzájuk.-Ő itt Carly, egy régi barátom.-Húzott maga mellé.

-Öhm...Hello...-Ennyit tudtam csak kinyögni nagy zavaromban.

-Szia Seth vgyok!-Vigyorgott rám az egyik srác.

-Hello, Sam vagyok...Gondolom a jegyesemet, Emily-t már megismerted...-Biccentett egy másik srác/férfi.

-Szeva!Embry vagyok...A poéngyár.-Vigyorodott el egy kisebb termetű srác.

-Szia!A nevem Quil!Isten hozott!-Mondta egy szemüveges srác.

-Jared...Amúgy hello!-Mosolygott rám az utolsó srác.

-És...Honnan jöttél?-Kérdezte Seth.

-Colorado-ból...-Mondtam.

-Húú akkor te egy igazi cowgirl vagy?!-Lelkendezett Embry.-Tudsz lovagolni is meg minden???

-Hát...Annyit tudok a lovakról, hogy négy lábuk var, növényevők és meg tudom különböztetni az elejét és a hátulját...Röviden.-Mondtam mosolyogva.

-Hú akkor haladsz...-Mondta Jared.

-Ja...Igyekszem.-Bólogattam.

Közben elindultunk sétálni a víz mentén.

-És...Miért költöztél?-Kérdezte Quil.

-Öhm...Én...-Hebegtem.

-Mellékes téma!-Mentett ki Jake.

Hálásan rá pillantottam amit Ő csak egy apró bólintással intézett el.

-Értem...Bocs.-Mondta Quil.

-Semmi baj...-Mondtam halkan.

-És amúgy merre laksz?-Kérdezte Sam.

-Forks-ban...Nem tudom ismerős-e a Daisy McCarty név...A nénikém...Nála lakom.-Mondtam.

-Ó hát persze!Emily legjobb barátnője.-Bólogatott Sam.

-Amúgy Jake!...Hogy merted eltitkolni előlünk Carlyt?!?!-Kérdezte Embry.

-Hé...Öhm...Csak tegnap jöttem...És kb. tíz éve hogy utoljára láttam Jake-t...-Mentettem most ki Én Jake-t a pácból.

-Ja...-Vont vállat Embry.-Akkor bocs Tesó.

-Áh semmi baj Embry...Már hozzá szoktunk a hülye hozzászólásaidhoz.-Veregette hátba Jake Embry-t.

-Na...kösz...-Morgott Embry.

-Ugyan!Nincs mit...-Vigyorodott el Jake önelégülten.

-És mi a teljes neved?...Mert a Carly-ból nem lehet következtetni túl sokat.-Lépett mellém Jared.

-Caroline...De azt nem szeretem.Vagy Carol vagy Carly.De a Carly-t szoktam leginkább használni.-Mondtam.-Öhm...Jake és Embry mindig...Ezt szokták csinálni?-Pillantottam a két birkózó srácra.

-Hát...Látnád őket idegállapotban...Amúgy most csak hülyéskednek.-Bólogatott Jared.

-Akkor megnyugodtam...-Sóhajtottam.

Miután Jake és Embry lenyugodtak vissza indultunk a házhoz.

Az összes sráccal jól megvoltunk...De azért Paul-ra is kíváncsi lettem volna.

Na de mind egy.

A holnap esti tábortüzes bulin, amire meghívtak a fiúk, majd megismerem Paul Ryan-t is.

délután további része nagyon jól telt.Emilyvel is nagyon jól össze barátkoztunk és tovább röhögtünk Embry és Jared béna, ámde mégis szórakoztató csipkelődésén.

4.Fejezet: Erdei ház

Miután megvacsoráztunk felmentem a szobámba...Nagyon király volt!!!Lila színei és a fehér bútorai csodás összhatást keltettek.És az ágyam...Kovácsolt vaskeret, francia ágy volt...Máris imádtam.

Aztán megfordultam...Az ággyal szemben volt egy krém színű kanapé, mellette meg egy üvegajtó.

Erkély!!!A régi házunkban nem volt erkély a szobámban.Kirontottam és körül néztem.

Az erdőt lehetett látni.Ameddig csak a szem ellát.

-Tetszik?-Szólalt meg mögöttem Daisy.

Megfordultam.Daisy Néni az ajtóban állt és rám mosolygott.

-Igen...Nagyon tetszk!Gyönyörű!-Bólogattam.

-Akkor örülök.Magadra hagylak.Pakolj ki...ja és a fürdőd amögött az ajtó mögött van.-Mutatott egy ajtóra.

-Na nee!...Saját fürdőm van?-Kérdeztem.Majd befelé vezetett az utam.

-Igen.-Bólintott Daisy.-Akkor...Magadra hagylak...-Mondta majd kiment.

Bementem a fürdőbe és elképedtem.Nagy zuhanyzókabin, fürdőkád, vagyis...inkább már medence...Visszamentem a szobámba.Kipakoltam a cuccaimat majd mentem fürdeni.Gyors lezuhanyoztam.Rettentően fáradt voltam, úgyhogy amint a fejem leért párnára elnyomott az álom.

Másnap tízkor, ismétlem tízkor keltem fel.Nem tudom hogy tudtam ennyit aludni amikor kilenckor aludtam el...

Lementem a konyhába ahol a reggelim várt.Palacsinta meggyhabbal.

-Imádlak Daisy!-Gondoltam majd neki láttam enni.

-Áh jó reggelt!-Köszönt rám Daisy amikor bejött a konyhába.

-Neked is!És köszi a reggelit...Isteni!-Mondtam.

Miután megreggeliztem felmentem a szobámba.A délelőt gyorsan eltelt.Megebédeltem majd mentem fel.Gyors lezuhanyoztam, kivasaltam a hajamat, kisminkeltem magam és felöltöztem.

Egy fekete csőnadrágot vettem fel, türkizkék felsővel és az ugyanijen színű tornacipőmmel.

Két óra előtt öt perccel megállt a már jól ismert piros Rabbit a ház előtt.

Fogtam a mobilomat, a farmerom zsebébe tettem és már mentem is le.

-Majd jövök!-Kiáltottam Daisynek.

Kimentem és Jake az én szerelmemnél, a kocsimnál állt.

-Azta!Ez a tiéd?-Kérdezte elképedve.

-Igen...Az én szerelmem.Ford Mustang Gt.És imádom.-Paskoltam meg a fekete kocsim tetejét.

-Nem gondoltam volna hogy az ilyen kocsikat szereted...-Mondta.-Na de gyere...A srácok már várnak!-Mondta majd ketten beültünk a piros Rabbit-be.

-És...Hogy-hogy ide költöztél?-Kérdezte út közben.

-Hát...a szüleim...meghaltak amikor tizenhárom voltam...És a dolgok...nagyon elfajultak...De erről nehéz beszélnem.-Mondtam legyűrve a könnyeimet.-Bocs...

-Semmi baj...Én kérek bocsánatot...És sajnálom...-Mondta halkan.

-Áh...Semmi baj...Már túl kellene lépnem...De nem igazán megy...-Próbáltam mosolyt erőltetni az arcomra...ami nem igazán ment.

-Meg tudom érteni...Még én sem léptem igazán túl...az anyám...az anyám halálán.-Nyelt nagyot.-Pedig...Tíz éve halt meg.-Mondta.

-Sajnálom...-Tettem a vállára a kezemet.

-Akkor...Nem vagyok egyedül.-Sóhajtott.

-Kérlek...Ne beszéljünk erről most...em akarok lehangolódni.-Mondtam.-Nem szeretnék majd bunkózni a barátaiddal.-Sóhajtottam.

-Oké...Megértem.-Mosolyodott el.-Akkor tereljük a témát...

-Kérdezz.-Mosolyogtam rá.

-Hol laktál eddig?-Kérdezte.

-Coloradoban...Úgyhogy vigyázz!Mert egy ízig-vérig cowgirl-el állsz szemben...Meglasszózlak!-Nevettem fel.

-Yeha!-Kurjantott fel Jake.

-Komolyan mondom...Te bolondabb vagy mint voltál!-Nevettem fel.

-Hát...Te sem panaszkodhatsz!-Mondta.

Mind kettőnkből egyszerre tört ki a röhögés.

Egy kicsi erdei ház előtt álltunk meg.

-Megjöttünk.-Mondta Jake.

-Ooké.-Mondtam.

Egyszerre szálltunk ki és indultunk el az erdei ház felé...