2010. június 29., kedd

13.Fejezet: Ellenségek...És barátnők

Reggel ismét a vekker ébresztett.Lenyomtam és boldogan kipattantam az ágyból.
Kint remek idő volt.A nap száz ágra sütött és meleg is volt.Egy kék, pánt nélküli felsőt vettem fel egy fekete, koptatott, csőszárú farmerrel.Felvettem egy fekete kis kardigán félét és egy balerina cipőt.Kifésültem és kivasaltam a hajamat, kisminkeltem magam, fogat mostam majd mentem is le.A tálból elvettem egy almát, puszit nyomtam Daisy arcára majd már suhantam is kifelé.
Beültem a kocsimba és elindultam a suli felé.Mosolyogtam, de nem tudom miért.Jó kedvem volt, de fogalmam sincs miért.Csak szép volt az élet, most, hogy tudom; Emily-re és a srácokra számíthatok, a barátaim...
Kiszálltam a kocsimból a suli parkolójában, a lezáró gombbal lezártam és elindultam befelé.Nem érdekelt, most az sem, hogy a "Pláza Cica" csoport méreget, gúnyosan vihog, sugdolózik rólam és végigmér...Nem baj!Ingyen van!Hadd nézzenek!
Leültem a matek teremben, a leghátsó padba, a sarokba.
Aztán belibbent egy hosszú, szőke hajú, zöld szemű lány a terembe."Pláza Cica" csoport Alpha nősténye...Elmosolyodtam a gondolaton...Amit ki is szúrt...
-Mit vigyorogsz?!-Kérdezte gúnyosan, felvont szemöldökkel.
Nem válaszoltam csak hátra dőltem a székemen és tovább mosolyogtam, kifelé bámulva az ablakon.
-Kérdeztem valamit...-Takarta el a kilátást a csaj.
-Öhm...Neked is jó reggelt...És ha annyira érdekel...Várom a délutánt és jó kedvem van...Nem tudtam, hogy a Te szemedben ez bűn...-Mondtam majd elő vettem a matek könyvemet.
-Na ide halgass!Nem érdekel, hogy Te vagy itt az "Új Lány" vagy hogy te vagy a szent és sérthetetlen, vagány csaj!Tudd meg...Ez a suli nem a régi sulid, Colorado-ból.Ott lehettél akármilyen kemény is...Itt egy senki vagy...-Mondta a csaj bosszúsan.
-Egyéb megjegyzés?!-Néztem fel rá.Élveztem hogy bosszanthatom a puszta mosolyommal.
-Nem nincs...De...Ha így folytatod...Én és a csajok...Pokollá tesszük az életedet...-Mosolyodott el majd megfordult.
-Pláza Picsa...-Mormogtam.Ezt meg is hallotta, de nem érdekelt.A bige a helyére libbent és kezdődött is az óra.
A következő órán, történelmen, ismét hátul ültem.
-Öhm...Hello...Szabad ez a hely?-Lépett mellém egy barna hajú lány.
-Igen, persze!Ülj csak le!-Bólintottam majd egy "köszönöm" kíséretében leült.
-Láttam mit csinált Amy...De ne is törődj vele!-Mosolygott rám kedvesen.-Velem is ezt csinálta...Azóta is utáljuk egymást...Amúgy...Bella vagyok, Isabella Swan.
-Caroline McCarty.De inkább Carly.-Mondtam.-Tegnap nem láttalak Téged...
-Tegnap nem voltam suliban...Családi zűr volt otthon.-Mosolygott rám.
-Áh...Abból nekem is kijutott mostanában.-Mosolyogtam vissza.
Bella nagyon kedves lány volt.Nagyon jól össze is barátkoztunk.
Amikor már végeztünk az órákkal elindultunk együtt a parkoló felé...
-Amúgy...Jake mesélte, hogy ide költöztél.-Mondta.
-Te ismered Jake-t?-Kérdeztem.-Nekem még nem mesélt Rólad...
-Igen...Kiskorunkban együtt voltunk.De aztán a szüleim elváltak, én anyámnál maradtam és megszakadt a kapcsolatunk.-De most, hogy anyám és az élettársa, Phill Phoneix-ben él...Én ide kerültem az apámhoz.Ő a rendőr főnök Forks-ban...Charlie Swan.
-Igen hallottam már róla.-Bólogattam.-Hát...Örülök, hogy megismerhettelek...Jó volt valakivel beszélgetni.-Mondtam.
Ekkor libbent ki Amy és a többi pláza cica a parkolóba.
-Na kezdődik...-Morogta Bella.
-Hagyd...Majd beoltom a kis drágaságot.-Mondtam és elvigyorodtam.
Amy gúnyosan felnevetett mikor elment mellettünk.
-Szét ne ess!Csak úgy csörögsz!-Kiáltottam utána.
Egy csomóan voltak a parkolóban és mind hallották a beszólást.És persze...Mindenki röhögni kezdett.
Amy vöröslő fejjel szált be a fehér BMW-jébe majd elhajtott.
Bellával elkezdtünk röhögni.
Aztán elbúcsúztunk és elindultunk mind a ketten haza...

2010. június 28., hétfő

12.Fejezet: Horoszkóp

Amikor haza értem ismét egy furgon állt a ház előtt.Méghozzá Emilyék furgonja...
-Remek...Nem elég, hogy a srácok megvető pillantását is tűrnöm kellett...még az övét is...Hát ez rohadt jó...-Örjöngtem magamban.
Bementem a házba, lerúgtam a tornacipőmet és a lépcső felé indultam.
-Áh szia, Carly!-Mosolygott rám Emily amikor elmentem a konyha előtt.
-Szia Em, szia Daisy!-Intettem majd felrohantam a lépcsőn.
Bevágtam magam mögött a szoba ajtót, a laptopomat kivettem a táskámból, a táskát ledobtam a kanapémra és meg levetődtem az ágyra a laptopommal...
Nem tudom miért de megnéztem a horoszkópomat.Pedig hülyeségnek tartom, de most érdekelt...
Rákattintottam a "Nyilas" névre.

NYILAS
Munka: Most, hogy újra itt az ősz, munkája meghozza gyümölcsét.Jó munkát fog végezni, s ezt főnöke is látni fogja magán.De figyelem!Ne hajszolja túl magát!!!
Barátok: Ön azt gondolja, barátai elfordulnak Öntől, de nem.Szerencsés ember, mert barátai kitartanak Maga mellett.Segítik és nagy titkokat osztanak meg önnel, amitől talán az élete is megváltozhat.
Szerelem: Új szerelem tűnik fel a láthatáron!Ez a szerelem hatalmas és erős.Mindenen át kitart.Engedje magához közel ezt a nőt/férfit.Higyje el!Nem bánja meg! :)

-De jó...Új szerelem...-Sóhajtottam.-De legalább a barátaim még megvannak...
-Carly, Emily vagyok.Bemehetek?-Kopogott Em az ajtómon.
-Igen, gyere.-Mondtam majd a laptopomat letettem és felültem az ágyon.
-Szia...-Mosolygott rám Em.Maga után becsukta az ajtót és odajött hozzám.Leült az ágyam szélére.
-Szóval...-Néztem rá.
-Szóval...Csak azt akarom, hogy tudd: Akármilyen múltad is volt...Mi mindig a barátaid vagyunk és leszünk is.Ránk számíthatsz.Rám és a srácokra egyaránt.-Nézett fel rám.
-Köszönöm...-Suttogtam.-Ezt sem sokan mondták még nekem...-Próbáltam viccelődni.
-Segítünk amiben tudunk...és Jay-el meg ne is foglalkozz...Nem érdekel minket sem az a...-Mormogta Em.
-Köszi...Nagyon kedves tőletek.-Mosolyogtam rá.-És...sajnálom, hogy csak úgy...elrohantam.-Hajtottam le a fejemet.
-Semmi baj...Ez természetes.-Tette vállamra a kezét.-Megértjük.
-Ti...Annyira kedvesek vagytok velem...Én ezt nem...nem érdemlem meg.-Ráztam meg a fejemet.Éreztem, hogy könnyek tódulnak a szemembe.
-Jaj ne mondj ilyet!!!Mindenkinek kijár a boldogság és a szeretet!-Ölelt át Em.-Neked is!
Elsírtam magam.-Minden...tizenhárom évesen kezdődött...A...szüleim...halálával.-Motyogtam miközben a szememet törölgettem.
-Carly...Ha beszélni szeretnél a dologról...Mi mindig itt vagyunk neked.Legyen éjjel, vagy nappal!-Mondta Emily.
-Köszi.-Bólintottam.Majd Emily felállt.
-Mennem kell...-Mondta.-Mondom...legyen éjjel vagy nappal.-Mondta még egyszer majd az ajtó felé ment.-Szia Carly!-ntett majd elment...
Néhány percig még ültem az ágyon.Az ajtót bámulva...Majd hanyatt vágódtam és gondolkozni kezdtem.Majd meguntam a semmit tevést és elmentem zuhanyozni.Aztán lementem a konyhába.Daisy már nem volt lent.Biztos a szobájában volt, vagy valami...Ettem néhány falatot majd visszamentem a szobámba.A mobilomat és a laptopomat feltettem töltőre majd befeküdtem az ágyba.
Aztán...Mondanom sem kell...elnyomott az álom...

11.Fejezet: Az első nap

Teljesen magamba zárkóztam a történtek miatt.Nem akartam, hogy a srácok és Emily így tudják meg a múltamat.Aztán csak teltek a napok...És csak arra eszméltem fel, hogy alváshoz készülök és holnap suli...Remek...Az első nap...
Aztán elaludtam...
-Píí-píí-píí-píí...-A vekker követelőző hangja vijjogott a fülembe.
Lustán lenyomtam majd kikászálódtam az ágyból.Gyors elmentem lezuhanyozni, sminkelni, fogat mosni.Majd egy törölközőbe csavarva vissza mentem a szobámba a szekrényemhez.Felvettem a sötét, koptatott farmeromat és egy lila pólót, amin egy szét tárt karú, rózsaszín szivecske van és alatta egy felirat: "!Hug Me!".Hozzá a lila tornacipőm.Fogtam a kocsikulcsom, a laptopomat betettem a táskámba és már mentem is.
-Áh az első nap, mi?-Mosolygott rám Daisy.-Hajrá...
-Kösz...Na de én megyek, ha időben be akarok érni.-Mondtam majd felkaptam a kabátomat és már ott sem voltam.
Beültem a Gt-be és indítottam...
A suli fél órára volt a házunktól.Amikor begördültem a parkolóba...Nem kevés szempár figyelmével eléggé zavarban voltam.
Kiszálltam és a táskámmal a vállamon elindultam a suli felé.
-Nézzétek!Új bige...-Súgtak össze a lányok.
-Hmm...Friss hús...-Hát igen...a fiúk is összesúgtak.
Az igazgatói irodába mentem ahol megkaptam az órarendem és egy térképet a suliról.Majd mentem az órámra...
Leültem a leghátsó padba, a sarokba.Ott remélhetőleg nem zavar majd senki.És ez így is lett...Az összes többi órán egyedül ültem.Leghátul, a sarokban, magányosan...
Aztán jött az ebédszünet.A tálcámra csak egy almát és kólát tettem.Aztán elindultam a leghátsó sor felé.Leültem a sarokba, egy kicsi asztalhoz és kibámultam az ablakon.
Elővettem a laptopomat és neki álltam netezni.Elég uncsi nap volt...dehát...Mit tegyek?!Új vagyok...Aztán már nagyon untam magam.eltettem a laptopomat és nekiláttam az almámnak.Aztán meg a kólámnak...
Aztán egy elég...plázapicsás kinézetű lánycsapat felé néztem akik rólm súgdolóztak.És az egyik szőkeség mindig hátra fordult...Kezdtem ideges lenni, úgyhogy jobbnak láttam ha elmegyek...
Felálltam, kidobtam a kólás dobozt és az almám maradványát majd kifelé vezetett az utam.
A parkolóba érve egy fiú csapatra lettem figyelmes, akik egy kocsit járatnak...Elég jó verda volt...Egy fekete Pontiac GTO.Aztán az egyik srác felém nézett...Embry!!!
Úgy csináltam, mintha nem láttam volna, hogy felém közeledik.Beültem a kocsimba.Ekkor ért oda hozzám s behajolt a lehúzott ablakon.
-Hello Carly!-Mosolygott rám.
-Szia...-Mormoltam halkan.
-Nem jössz hülyülni egy kicsit?...Csak húzatjuk a kocsit meg röhögünk...-Kérdezte reménykedve.
-Áh...nem...-Ráztam meg a fejemet.-De azért kösz...
-Jaj ne csináld már!-Mondta.Majd beült mellém megkerülve a kocsimat.-Ne hidd, hogy másként tekintünk Rád a dolgok...miatt...-Mondta.
-Pedig másként kéne...-Sóhajtottam.
-Jaj, dehogy is!Gyere már!-Ragadta meg a karomat.
-Oké...Ha mondod...-Sóhajtottam.
Majd Embryvel együtt kiszálltunk...
Elindultunk a többi fiú felé.
-Jé...Kit látnak szemeim!-Jött oda hozzám Jake.
-ÖHm...Hello...-Mondtam.-Jó kocsi.Pontiac GTO.-Mondtam elismerően.
-Jé...egy csaj ennyit tudjon egy kocsiról...-Mondta Jared.
-6 hengeres, 297 köb centis, 5 kéziváltó fokozat, 4 automata váltó fokozat, a tankba 75 liter fér és a végsebessége 220km/h...Mire vagy még kíváncsi?-Néztem rá pimaszul.
-Hú...Ez szép volt...-Vont vállat.
-Amúgy...Kinek a kocsija?-Kérdeztem.
-Az enyém...-Szállt ki a sötétített üveges kocsiból egy csaj.-Leah vagyok.Leah Clearwater.Seth nővére.-Mondta.
-Hello...Carly vagyok.-Mondtam.
-A te kocsid is jó...V8-as Mustang Gt...Szép...a végsebessége 300Km/h...állítólag.8 hengeres...Szép...-Mondta elismerően.
-Azt nem tudom, hogy tud-e 300-zal szaggatni, de a 285 simán megy neki.-Mondtam.
-Vagány csaj vagy...Kedvellek.-Mosolygott rám.
-Én is téged...-Mosolyogtam vissza.-Na jó...nekem mennem kéne...Örülök, hogy találkoztunk.Sziasztok!-Intettem majd visszasiettem a kocsimhoz, beszálltam és indultam haza...

2010. június 27., vasárnap

10.Fejezet: A fájdalmas igazság

Csak melltartó volt rajtam...Jay fölém hajolt.Két lába között volt a törzsem.Egy kézzel lefogta mind a két kezemet és tovább folytatta amit elkezdett...
Ekkor egy szürke hatalmas farkas lépett ki a fák közül...Mint az álmomban.
-Paul...-Suttogtam.
Jay felpattant...Pólójával a kezében hátrált majd elrohant az erdőben...
-Paul...-Suttogtam újra majd a világ elhomályosult...Elájultam...
Kezdtem ébredezni...Karok között voltam és az illető, ak vitt mozgásban volt.Automatikusan kapálózni kezdtem, félve, hogy Jay az.
-Ne Jay!Engedj el!!!-Kiabáltam.
-Css!Nyugi!Én vagyok az, Paul!-Mondta.
Lassan kinytottam a szememet és valóban Paul vitt a karjaiban...
-Mi történt...hogy találtál meg?-Kérdeztem halkan.
-Nyugi...Jay elfutott...Nem bántott.Hiába is akart.-Mondta lágyan.-De...Miért mentél el egyedül?-Nézett rám.
-Én...Csak...sétálni akartam.Fejet szellőztetni...-Mondtam.
-Szerencséd hogy meghallottam a sikításodat.-Mondta.
-Letehetsz.Jól vagyok.-Mondtam.
-Oké...-Mondta majd letett a földre.
-Köszönöm...-Suttogtam.-Ha te nem találsz ránk akkor...-Nyeltem nagyot.Majd legördült egy könnycsepp az arcomon.
-Csss...Nyugodj meg, Carly...-Ölelt meg Paul.-Vigyázok rád...
-Nem tudom elégszer megköszönni...-Mondtam.Majd ahogy a szél a hátamhoz ért megborzongtam.Te jó ég!!!Én egy száll melltartóban vagyok!-Öhm...-Mondtam majd lenéztem lenge kis "ruhámra".
-Uh...bocs...Itt a pólóm!-Mondta majd levette a pólóját és oda nyújtotta.Eközben szemei be voltak csukva.
-Kösz...-Vettem el a pólót majd felvettem.-Kicsit nagy...de jobb mint a semmi...-Mosolyodtam el.
Ketten visszamentünk a partra.Érdekes, de nem haragudtam Paul-ra hogy a karja a derekamon volt...Sőt...Talán még tetszett s :P :$
-Te jó ég!Mi történt Carly?!Miért van rajtad Paul pólója?Miért sírtál?Jay miért rohant el mint egy őrült?-Sietett elénk Emily és utána a srácok.
-hm...Jay...Hát...-Hebegtem.-Paul...Megmentett...-Néztem fel a mellettem álló srácra.
-Na jó...Én elvesztettem a fonalat...Mitől mentett meg téged Paul és hogy jön a képbe Jay?!?!-Kérdezte Jake értetlenül.
-Jaj Jake...Ez...-Sóhajtottam.-Jay...Meg..akart...engem...e...-Nem bírtam kimondani.
Jake-nek így s leesett...
-Te jó ég!!!-Káltott fel Jake.
-Mondd azt hogy Te nem akartad!-Szólalt meg mögöttem valaki.
Megfordultam és Jay állt mögöttem elégedett vigyorral a képén.
-Te utolsó rohadék...-Mondtam ökölbe szorult kezekkel.
-Mondd Carly...A barátaid ismerik a múltad?...Hogy tudják...honnan ismerjük egymást?-Nézett rám.
-Jay...Ne merd...-Kezdtem bele.
-Tudják hogy drogos voltál?...vagyis...vagy...-Mondta.-És tudják, hogy füveztél, füvezel, piálsz, bulizol...Ezeket tudják?...És hogy Én ki vagyok neked?-Köpni nyelni nem tudtam.Ahogy a többiek sem...
-Én...-Hebegtem.-Nem...Az...
-Hogy Te nélkülem senki lettél volna...a Banda adott neked életet...ismeretséget...-Jay nem állt meg...hába látta rajtam hogy összetörtem...-Ja...és a vágdosást, a kocsilopást, a rendőrös dolgokat ki ne felejtsem...Csak gondoltam joguk van tudni a "Barátaidnak"...Hogy valójában ki is vagy.-Mondta majd hátat fordított és beült a kocsijába...ami nem is tudom hogy került oda.
Nekem sem kellett több.Zokogva rohantam el a kocsimig.Nem törődtem, hogy a nevemet ordítozzák mögöttem.Beültem és indítottam. 200km/h-val mentem egészen hazáig...

9.Fejezet: Szándék...

Este fél kilenckor elindultam...ndultunk ( :/ )
A mustang-ommal mentünk...
-Minek jöttél Jay?-Kérdeztem mikor már majd megpukkadtam a kíváncsiságtól.
-Már mondtam.-Vont vállat közömbösen.-Meglátogatlak.
-Jay...Ne nézz hülyének!Csak ismerlek négy éve...-Mondtam.-Sajnos túl jól is...
-Csak nem bánod...azokat az éjszakákat?-Kérdezte majd az arcomat fürkészte.
-Őszintén?...De...nagyon is bánom...hogy neked adtam a...szüzességemet.Bánom.-Mondtam.
-Én nem bánom...Jó volt Veled.És...jó is lenne még...Hiányoztál...-Mondta majd a combomra tette a kezét.
-Vedd le rólam a kezedet...-Sziszegtem.-Az egy dolog hogy Daisy előtt jópofizol...De előttem nem változol meg.-Mondtam.
Leparkoltam a parton.Az ismerős, fekete Volvo mellé.
-Miért mondod ezt?...-Nézett rám.-Legalább adhatnál egy esélyt a dolognak...Nekem...-Mondta Jay.
-Ch...Megint egy esélyt...ugye?!-Néztem rá.-Meddig akarod ezt játszani?...Fogd fel!Nekem már csak egy haver vagy.Semmi több...-Mondtam majd kiszálltam.
Elindultunk a víz felé.Mind a ketten hallgattunk.
-Hé Carly!-Jött oda hozzám Jake.-Öhm...Hello...
-Szia, Jake!-Öleltem meg Jake-t.-Jake...Ő itt Jay...Egy régi haverom.
-Hello...-Intett Jay.
-Hello...-Biccentett Jake.
-Öhm...Paul...Miért haragszik rám?-Tereltem a témát.
-Fogalmam sincs...Amióta megismertétek...vagyis amióta látott...a gondolatai körülötted forognak...Fogalmunk sincs mi van vele.-Vont vállat Jake.
Hárman elindultunk a srácok felé.
-Szia, Kislány!-Kapott fel Embry.
-Sziaa...Tegyél le!-Ütögettem meg a vállát nevetve.
-Hé!Szia, Carly!-Jött oda Jared.
Majd Seth, Quil és Sam.
-Sziasztok, Srácok!-Mosolyogtam rájuk.-Öhm...Fiúk...Ő itt Jay...Egy régi haverom.-Mondtam.
-Hello...-Köszöntek egyszerre a fiúk.
-Jay...Ők itt...Sam, Embry, Jared, Quil, Seth és...Jake-t már ismered.-Mutattam be a srácokat.
Leültünk a tűzhöz.Én Emily mellé ültem.Feltűnt, hogy Paul engem bámul...
-Mi a baja?-Súgtam oda Em-nek.
Megrántotta a vállát.-Ne is törődj vele...
-Oké...Csak bosszant, hogy dühös rám, de nem tudom miért.-Sóhajtottam.
-Elmegyek...Sétálok egy kicsit...Az talán segít lenyugodni.-Álltam fel.
-Oké...De el ne tévedj!-Mondta Em.-Nyugi...Majd megbékél.
-Oké...-Mondtam majd elindultam.
Már vagy tíz perce sétálhattam amikor Jay lépett mellém.
-A szívrohamot hozod rám!!!-Mondtam.
-Bocs...-Mondta.A kezében egy teli Whisky-s üveg volt...-Kérsz?
-Kösz...-Húztam meg az üveget.-Elég sokat ittál már Te is...-Mondtam rá pillantva.
-Már megittam egy üveggel.-Vont vállat.
Akkor tűnt fel, hogy nem az óceánparton vagyunk hanem...z erdőben...csak mi ketten.
-Gyere...Szórakozzunk...-Mondta Jay majd egy fához nyomott.
-Engedj el Jay!-Próbáltam ellökni, de nem tudtam.
-Miért Cica?!...Te is tudod...Szeretlek...-Suttogta a fülembe majd megcsókolta a nyakamat.
-Engedj el te disznó!-Mondtam majd megütöttem.
A dühtől teljesen elvakulva megütött...A földre repültem a nagy erejű ütéstől.
-Te akartad...Akkor durva leszek...-Morogta majd odajött hozzám.Letepert a földre...És csókolgatni kezdett.Hába ellenkeztem...Rúghattam, üthettem...meg sem érezte...
-Nyug jó lesz...Megígérem.-Mondta majd letépte rólam a pólót...

8.Fejezet: Nem várt viszontlátás...

-TE?!?!-Kérdeztük egyszerre.Nem vettük le egymásról a szemünket.
-Öhm...Ismeritek egymást?-Kérdezte Jake.
-Igen...Vagyis...Nem.-Rázta meg a fejét Paul.-Csak...Álmodtam néhányszor...Róla...Vele...-Mondta majd remegni kezdett.A remegéshullámok erősebbek lettek.Jared, Quil és Seth közre fogták Paul-t,Sam parancsára és kivitték az erdőbe.
-Te most ne menny ki, Carly!-Mondta Sam mire bólintottam és kiment Ő is az erdőbe.
-Kibújt a farkas a zsákból...Akarom mondani...Jó ijesztő volt...-Motyogta Embry.
-Fogd be!-Dörrent rá Jake.-Szóval Carly...Mi volt ez?!-Ült le mellém.
-Hát...Amióta itt vagyok van egy visszatérő álmom...-Nyeltem nagyot.-Paul van benne...
-Mi van?!?!-Kérdezte döbbenten.-Paul...És mi van még benne??
-Hát csak annyi, hogy Daisy háza előtt állok.Ti és Paul kijöttök az erdőből.Paul engem néz majd tesz egy lépést felém és hirtelen ott van előttem.Megölel, megcsókol, azt mondja hogy szeret majd hátrébb lép...Aztán egy grafit-szürke farkas...Vagyis óóriás farkas lesz belőle.És visszafut hozzátok...De már Ti is farkasok vagytok...Ez olyan hülyén hangzik...-Sóhajtottam.
A fiúk összenéztek.
-Tuti...Hogy ezt álmodtad?-Kérdezte Jake.
-Igen...Miért?-Kérdeztem.
-Majd...Este a bulin megtudod.-Mondta Sam mikor belépett az ajtón.
-Oké...-Vontam vállat majd ismét neki láttunk dolgoknak.
-A fiúk elmentek felállítani a tűzrakóhelyet.-Mondta Sam.-Paulnak is...Le kellett nyugodnia...-Pillantott rám.
-Öhm...Ez is kész van, Em.-Mondtam majd átadtam a tálcát Emilynek.
-Akkor...Készen vagyunk.-Mondta Em.
-Hány óra?-Kérdeztem.
-Négy.-Mondta Jake.
-Szerintem...Én megyek.-Mondtam nagyot nyelve.-Még...Segítek otthon Daisy-nek, kajálok és...készülődök.-Elindultam az ajtó felé.
-Köszi a segítséget, Carly!-Mosolygott rám Em.
-Nincs mit.Szívesen máskor is!-Mondtam.
-Szavadon foglak!-Ölelt meg.
-Állok elébe!-Mosolyogtam rá.-Na...Sziasztok!
-Szia!-Köszönt Emily.
-Szia!-Köszönt Embry.
-Szeva Csajszi!...Akkor este...-Intett Jake.
Még utoljára intettem majd kimentem.Amikor beszálltam a kocsiba jött Paul.
Egy pillanatig egymást néztük majd Paul dühösen, ökölbe szorított kézzel beviharzott a házba.
Én indítottam.
betettem egy Evanescence CD-t a lejátszóba, feltekertem a hangerőt és gondolkoztam.
-Miért dühös rám?!...Alig ismer...Még nem is beszéltünk...-Gondolkodtam hangosan.-Na mindegy...Este odaállok elé és megkérdem mi a franc baja van!-Határoztam el magamat.
Dühösen faroltam be a ház elé, majdnem neki is mentem egy piros, 76-os Chevy Impala-nak.
76-os Chevi Impala?!?!Jay!!!-Ezzel a tudattal pattantam ki a kocsiból.
Amikor beléptem elkerekedett a szemem.Jay ott ült a konyhában és Daisy-vel üdítőzött.
-Áh hello Carly!-Mosolygott rám Jay.
-Jay!Te meg mit keresel itt?!-Kérdeztem döbbenten.
-Jöttem meglátogatni a gyerek kori barátomat...-Mondta mosolyogva.-Egy hétig maradok...Mivel...Daisy megengedte hogy itt lakjam egy hétig.
-Óh...Ez remek...De este egyedül leszel...Én nem leszek itthon.-Mondtam.
Nem tudom miért de rettentően dühös voltam Jay-re.Azok után amit írt és miután kinyomta a telefont még van képe ide jönni...
-Hogy-hogy?-Nézett rám Daisy.
-Tudod...Party A'La Quilute Fiúk.-Emlékeztettem.
-És...Szerintem oda Jay is elmehet...-Mondta Daisy.-Vagy nem úgy gondolod?!
-De...Ha te mondod.-Sóhajtottam lemondóan.
-Remek!-Mosolyodott el Jay.
Hogy fogok én jól szórakozni a srácokkal ha Jay velem lesz?!?!

7.Fejezet: Készülődés

Lassan, nagyon lassan kinyitottam a szemeimet.
Ami hiba volt.Az ablakon át beáramló napsütés szinte elvakított.
-A franba...Hány óra lehet...-Motyogtam majd előkutattam a telefonomat.A kijelzőre pillantva majd kiestem az ágyból: 11:57.
-Dél?!?!-Visítottam fel.
-Minden oké, Carly?-Kopogott be Daisy.
-Igen, persze Daisy...Csak elaludtam egy kicsit...-Mondtam.
-Hát eléggé...Itt volt Jake...De elment, mert nem akart felkelteni.-Mondta Daisy.-Mondta hogy majd hívd fel amikor ráérsz.
-Oké, meglesz.-Mondtam.Majd hallottam a lépteket lefelé a lépcsőn.
Kikászálódtam az ágyból és a nagy tükröm elé álltam.
-Hú...Szénabogja...-Mondtam a hajamat nézve.
Aztán felöltöztem.Felvettem egy fekete pólót és egy farmert.A pólón egy fehér csillag volt középen.A farmer meg egy sima, világos, koptatott farmer volt.Hozzá meg a fekete Converse tornacipő és már kész is voltam.Kifésültem a hajamat, kivasaltam, fogat mostam és feltettem a szokásos sminkemet.
Majd előkerestem a mobilomat és tárcsáztam Jake-t.
Egy csörgés...kettő...három...
-Áh hello Carly!-Szólt bele Jake.-Mizu?
-Szia Jake...Hát Daisy mondta hogy kerestél...Csak húztam a lóbőrt...-Mondtam.
-Ja...Hát igen.Csak gondoltam elhívlak Emilyékhez és akkor...készülődhetnél velünk.Mivel Leah, Em unokahúga csak úgy lelépett Em egyedül ma...-Kezdett bele a magyarázkodásba.
-Oké....Ne is mondd...Indulok is, oké?-Mosolyodtam el.
-Oké...Én is itt vagyok Emilyéknél és...itt van Paul is...Azt mondta, hogy már szívesen megismerne.-Mondta Jake.Éreztem a hangján, hogy elvigyorodott.
-BLACK!!!-Kiáltott egy srác a háttérből.-Fogd be!
-Uh...Ő Paul volt...Mi?!-Nevettem el magam.
-Igen, de most le kell tennem mert nekem akar jönni.Akkor itt találkozunk, sziaaa...-Mondta majd letette a telefont.
-Daisy!Elmentem Emilyékhez!Segítek a bulival kapcsolatban...-Álltam meg a konyhában.
-Oké...Carly!Ezt elvinnéd Em-nek?-Kérdezte majd egy borítékot lengetett meg.
-El.-Mondtam majd elvettem a borítékot.És már ott sem voltam.Bepattantam az én kicsikémbe és már hajtottam is.
Alig negyed óra múlva (az én tempómban) meg is érkeztem a házhoz.Leparkoltam egy fekete Volvo mellé.Kiszálltam és elindultam a ház felé.
-Carly!-Futott elém Jake majd felkapott és megfordultam a levegőben...
-Tegyél lee!!!-Sikoltottam nevetve.Mire letett.-Könnyű a kicsivel mi?!-Néztem fel rá.Az én 170cm-mel nem voltam valami magas...Az Ő kb. 195cm-jéhez képest.
Bementünk a házba.
-Áh hello Kislány!-Intett Jared majd Embry.
-Szia, Carly!Mosolygott rám Seth.
-Sziasztok fiúk!-Mosolyogtam vissza.
-Szia, Carly!-Mosolygott rám Em majd puszit váltottunk.
-Emily!...Daisy ezt küldte velem.-Mondtam majd átadtam a borítékot.
-Kösz, hogy elhoztad!-Mondta majd zsebre tette.
-Na szóval..miben kell segítenem?-Kérdeztem.
-Szóval...Megtöltenég a muffin sütőt tésztával?-Kérdezte Em.
-Persze!-Mondtam majd elkezdtem tölteni a tepsit.
-Ha Paul és Sam megjönnek akkor meg a srácok neki állnak a grill felállításához és a tűzrakóhelyhez.-Mondta Em.
-Aha...-Morogta Quil.
-Ne morogj!Ez férfi meló!-Mondtam.
-Mi a férfi meló?-Lépett be Sam és mögötte még egy srác, de az Ő arcát nem láttam az előtte tornyusoló papírzacskóktól.
De amikor letette a szatyrokat és Rám nézett...